2017. augusztus 22., kedd

ISKOLAPARA - CSAK SZÜLŐI HOZZÁÁLLÁS KÉRDÉSE?

A bőröndöket ugyan még kerülgetjük egy ideig az előszobában, de a júliusi nyaralásra szinte már csak a fotók emlékeztetnek minket. A szupermarketek polcain ott virítanak a szivárványszínű iskolaholmik, abban a reményben, hogy ezzel felkorbácsolhatják a gyerekek kedvét a sulihoz, pedig aligha. Szülőként elkezdjük átnézni a tornazsákot, a szekrény tartalmát, gondosan szétválogatjuk a kinőtt darabokat a még hordhatótól, és megpróbáljuk korai lefekvésre  hangolni csemetéinket. Tudjuk jól, hogy ha mi két hét szabi után úgy érezzük, legszívesebben felmondanánk, min mehet keresztül a gyerek,  két és fél hónap láblógatás után, ha megint be kell ülnie az iskolapadba?


Békés átmenet
Vannak szülők, akik kifejezetten örülnek, hogy vége lesz az őskáosznak, és a család életébe visszatér a "rendszer". Mások azonban attól tartanak, hogy megint állandósul a rohanás, az időhiány, a lelkifurdalás, hogy este még tanulni kéne a gyerekkel, és ettől mindenki ingerült lesz. A munkás hétköznapok pedig újra megtelnek megoldásra váró, stresszt generáló helyzetekkel.
Tudatos szülői jelenléttel könnyebb
Anyaként és apaként sokféle érzést megélünk nap mint nap, az öröm, az elégedettség, és szeretet mellett sok aggódást, dühöt, szorongást is. Épp ezért gyakran előfordul, hogy a megszokott automatizmusok sorozatával  közelítünk gyermekeinkhez.

A tudatos szülői jelenléttel foglalkozó első  könyvet 1997-ben írta Myla és Jon Kabat Zinn, (Everyday Blessings: The Inner Work of Mindful Parenting, sajnos magyarul nem adták ki), a házaspár egy nagyon hatékony mindfulness alapú, stresszcsökkentő tanfolyam (MBSR) kidolgozója is egyben. A könyvben közérthetően igyekeznek a berögzült szülői hozzáállást átalakítani, néhány figyelemre méltó ötlettel, például:
1. Minden nap szánjunk egy kis időt arra, hogy a gyerek szemszögéből tekintsünk a világra. Mi várhat rá aznap?
2.Gondoljuk végig, érezzük át, hogyan lát minket gyermekünk?
3. Feltétel nélkül fogadjuk el, szeressük a gyereket!
4. Gondoljuk végig, mit is várunk el a gyerektől? Valóban az ő érdekeit szolgálják az elvárások?
5. Találjuk meg az egyensúlyt a gyerek és saját igényeink kielégítése között.
6. Nehéz helyzetekben maradjunk nyugodtak, és teljes figyelmünket irányítsuk a helyzetre.
7. Teljes figyelemmel hallgassuk meg gyermekünket és önmagunkat, figyeljük meg testi-lelki reakciónkat, hangunkat.
8. Élvezzünk minden egyes pillanatot, és ne egy jövőbeli célra összpontosítsunk.
9. Ha úgy érezzük, csalódást okoztunk gyermekünknek, kérjünk tőle bocsánatot.
10. Legyünk tudatában gyermekünk egyediségének!
A szerzőpáros szerint a tudatos jelenlét gyakorlása révén a gyerek is sokkal nyitottabbá válik a közös helyzetekben, és ha szülőként a hibáinkat is fel merjük időnként vállalni előttük, az remek alkalom a humor, és az empátia gyakorlására, és pozitív minta lehet számukra.
Szóval szigorú szabályok helyett, vidám tanévkezdést mindenkinek!!

Pápai Ildikó
életvezetési tréner
coach
idobenvagy.com