Test és Lélek

A hosszú élet titka


Az "arcok könyvén" szörfözve, mindig meglep, közeli és távoli ismerőseim mennyi közérdekű információt osztanak meg, amelyekkel nemcsak szélesedik a látókörünk, de a lelkifurdalásunk is egyre nagyobb méreteket ölt, mert minden figyelmeztetés ellenére, még mindig teszünk cukrot a kávénkba, a sokadik hívásra sem tudunk elmenni barátnőnk tai-chi órájára, és itt a legfrissebb információm, mely szerint az ülés,  megrövidíti a kromoszómáink végén található „védősapkákat”, az ún. telomereket.



Természetesen ülök, miközben olvasom a cikket, és szinte látom, ahogy DNS láncaim végén csücsülő, apró kis kromoszómáim, miként lesznek egyre kurtábbak, az amúgy is kényelmetlen székemen töltött, napi 6-7 óra követ-kez-ményeként.

De mik is azok a telomerek? A kromoszómát alkotó DNS szál végein található rövid szakasz. A sejtek minden osztódásakor a DNS lánc rövidül, azonban míg csak a géneket nem tartalmazó telomer végek rövidülnek, addig a DNS nem károsodik. Minél hosszabb tehát a telomer szakasz, annál több osztódásra képes a sejt. Ez a parányi kis „védőkupak”, úgy működik, akár egy biológiai óra, vagyis megszabhatja, hogy egy élőlény milyen hosszan élhet. Svéd kutatók szerint a rövid telomerek összefüggésbe hozhatók a korai öregedéssel, a betegségekkel, de az ülve töltött idő csökkentése segíthet az egészség és a vitalitás megőrzésében is.
Drága nagyanyám jut eszembe, aki a két világháború között született és élte meg, küzdelmekkel, nélkülözésekkel, kilakoltatásokkal, hét gyerek felnevelésével gazdag sorsát, akinek nemhogy üldögélni nem volt ideje, de az éjszakai álomra is csak a legkisebb gyerekeivel megosztott, rozoga ágyon hajthatta fejét. Nem hiszem, hogy bármit tudott volna a telomerekről, de mindig mozgásban volt.  Nyolcvannégy évesen még egyedül ballagott a piacra, a kilencvenedik születésnapját állva ünnepelte, nem volt több 50 kilónál.

A mozgás maga az élet, ez ma már nem titok. Számtalan mozgásforma közül választhatunk, ami testnek-léleknek örömet szerez, és oldja a napi feszültséget.  A klasszikus aerobic-tól a táncon át minden, amit zenére végzünk hangulatjavító, fokozza a jókedvért, a fájdalom csökken-téséért felelős „boldogsághormon”, az endorfin termelődését. De választhatunk meditatív mozgásformát is, ami megnyug-tat, ugyanakkor növeli az energiaszintünket. Biciklizés, futás, úszás, kutyasétáltatás, kertészkedés, nagytakarítás zenével vagy csak egy séta a boltba, szinte mindegy, mert már napi 30 perc közepes intenzitású mozgással csökkenthetjük, a „civilizált” életmódunkkal összefüggésbe hozható betegségek kockázatát.

Az élet olykor végtelennek tűnik, és ki nem mondta volna már, hogy majd holnaptól biztosan elkezd mozogni. Leteszi az autót, biciklivel megy az irodáig, megveszi a fittness bérletet, lemegy a gyerekkel az uszodába vagy minden rémhír ellenére, futni fog a barátnőjével. Én minden esetre most felállok, bekapcsolom a magnót, és a délutáni kívánságműsor alatt, gátlástalan csípőrázás mellett, összedobom az esti vacsorát.  Apropó, Te mozogtál ma már?

Pápai Ildikó
életvezetési tréner